Kúraszerű részleg

Bármit is jelentsen, de az lettem. Reggel 9-et sem írtunk még és már 2 (kettő!!) titkos FB-csoport tagságába is meghívtak. Saját jogon. Nem azért, mert dolgozom valahol, vagy rajongók vmi filmrendezőcskéért, vagy mert háziállatom van (ez mondjuk nem is igaz), hanem mert 1. elválok mindjárt 2. a mellrák kerülget. Nagyon fura, most gondolok csak bele,… Tovább »

Kétszer voltam már az űrbázison. Steril és pontos, halál pontos. Bemész, bemondod a adataidat és időd sincs lehuppanni, már jönnek is érted. Felkísérnek, mindig megkérdik lehet-e gyalog az elsőre. Lehet. Valakinek nem megy. Kedvesek és megértőek. Kérdezősködnek, majd szúrnak. Csak épp az ujjam hegyén, ilyen belövővel. Akár egy chipet is beültethetnének, hogy azzal kövessenek majd az… Tovább »

Totál ki voltam bukva, mikor 3 évesen kimondta azt a szót, hogy “buta”. Aztán egyre többször válogatás nélkül mindenkinek. Főleg a régi “bezzeg akkor más világ volt”-korban nevelkedett öregeknek. Mikor még elképzelhetetlen volt, hogy a 3 évesek ilyen tiszteletlenek legyenek feljebbvalóikkal. Ez meg lebutázott rég nem látott nagyit, meg valaha volt tanfelügyelő nénit, aki a… Tovább »