Kúraszerű részleg

Variációk

Sokféle módja lehet, hogyan nyugtassuk meg kedves rokonunkat, barátunkat aki épp, egy nem S.O.S. de mégiscsak életmentő jellegű műtétre vár. Akit amúgy lehet, hogy nyugtatgatni sem kellene, mert elvolt az eredetileg kapott infókkal: miszerint majd hívunk ha jöhetsz a műtőbe. Tudom, hogy én ilyen halszerű lény vagyok, elúszkálok az áramlatokkal, dolgozom rajta, hogy ne érjem be ennyivel, amúgy ez szerintem pont nem az a hőzöngős szituácia.
Előre kitalált időponthoz képest (április 26.) a mindenkinek beharangozott terminust is túlhaladva (május 9.) még mindig malmozunk. De szerencsére a magyar az találékony és sok mindenre tud megnyugtató magyarázatot:

  1. Lehet hogy egész egyszerűen elfeledkeztek rólad és már nem is vagy rajta a listán
  2. Kamu az egész várólista, ha pénzt adsz, rögtön sorra kerülsz
  3. Lehet hogy már hívtak, de nem volt térerőd
  4. Elfogyott a napi áramkapacitás a műtőben = nincs zsé felkapcsolni a villanyt
  5. Lehet hogy a dokid már rég elhúzott Londonba, csak neked nem szóltak

Arra az esetre pedig ha bekerülnék:

  1. Lehet hogy nem kellene elmondanom DE! ismerek egy nőt, akinek tévedésből csak a fél mellét vették le.
  2. Nem baj legalább a mellbimbód megmarad. Ááááááááááááá!
  3. Szilikon kellett volna, így a hasad is össze lesz szabdalva

 

Breaking news!Vesztegzar

az óvoda belső épületének ajtajánál ma reggel, mikor kisebb gyereket vittem be, szaki bácsi dolgozott. Kikerülöm, átlépem, majd fél szemmel csak odapillantok min reszel a zöreg. Baszkiii! reteszt szerelnek fel a gyerek csoportszobájának ajtajára, olyan magasan, hogy azt 5 éves, székről se érje el. 
Mikor leesik a tantusz, hisztérikus röhögésbe török ki, hogy némmá ennyire fontos még egy családtagom se volt, aztán látom, hogy az öltözőben lévő anyuka és dadus néni nem csapkodják a combjukat nevettükben, mint én. Anyám mondta mindig hogy, vigyázz, ez réteghumor. Ez megint bebizonyosodott.
Rohadjak meg, ha vége ennek a migránsáradatnak, elviszem a kölköt Bulgáriába.
Amúgy ezek még nem tudják, hogy ő már rég túl van ezen a szökéses sztorin: míg szakibácsi az új zsanért passzintotta, gyerekem megállt a szerszámos kupac felett, lepillantott a dugaszolóajzathoz szorosan becsatlakozott eszközre, jobb lábfejével ütemesen tapicskolt és azt mondta: Hoppá, egy fúrógép.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!